2012. augusztus 31., péntek

Az igazak ösvénye ...

 
„A felfelé vezető út rögös és meredek … útközben számos akadállyal kell megküzdeni. Dolgoznunk kell akkor, amikor fáradtan vágyunk már nyugalom után, harcolnunk, amikor erőnk elfogyott, bíznunk, amikor reményünk szertefoszlott … De az életnek ezen a meredek útján mégis fellelhetők az öröm forrásai … 
Minden egyes felfelé vezető lépésnél … újabb sugarakat vetít az előre igyekvők ösvényére a láthatatlan Isten …”





                             „Az igazak ösvénye olyan, mint a hajnal világossága,
                mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig.”
                                                          (Péld. 4:18)



2012. augusztus 20., hétfő

Jeruzsálem - filmajánló

Azok az igazán jó filmek, amik rámutatnak problémákra, kérdéseket vetnek fel, netán valamilyen szinten életszerű, életszagú példát mutatnak. Általában egy igazán jó filmet nehéz megnézi, mert megdolgozza az embert.
A 19. században létrejött egy vallási mozgalom, mely végül egy jeruzsálemi kolóniába való kitelepülésre ösztökélte híveit. Sok ember adta el otthonát, és vándorolt oda a világ sok tájáról, majd nyomorogtak, pusztán mert kellően jó fellépésű vezetők ezt Isten útjaként mutatták be.

Egy skandináv kis település keresztény lakói közé is egy vándortanító érkezik, aki sokakat késztet Jeruzsálembe. Azonban vannak akik megkérdőjelezik hitelességét, a falu két táborra szakad. Miután sokan kitelepülnek, folytatódik a történet igazán érdekes, és még annál is tanulságosabb szálakon.

A Jeruzsálem c. film bemutatja a vallási fanatizmust, és az igaz kereszténységet egyaránt. Megmutatja, hogy az igaz keresztény ha elesik, fel tud állni, és tevékenysége során az okozott kárnál nagyobb öröm jön létre. Bemutatja a keresztényt, aki az élet normális talaján áll, hat, alkot, gyarapít, még ha ez olykor nagyon nehéz is. Ugyanekkor bemutatja az őszinte, gyermekies vakhitet, amely totálisan bízik Istenben, nagyon várja eljövetelét, de nem egészséges, és életével önmaga és társai totális nyomorát okozza.

Az egyébként sokáig igen nyomasztó film valóban felüdítő lezárása után igen sok kérdés tehető fel. Hol van a vakhit, miért engedi Isten hogy sokan beleessenek a vakhitbe? Hol a határ a vezető személy megbecsülése, és a vezető személyiség "birka szintű követése" között? Mi őrizhet meg a vallási fanatizmustól, hiszen a hitelesen ábrázolt kolónia első látásra nagyon szép - és keresztényien néz ki? stb.

Másrészt, mi tette a pozitív hőst/hősöket gerincessé? Miért látta meg azt, ami társait, rokonait becsapta? Mi adta belé azt a következetes jóra törekvést, ami olykor csaknem az életébe került? Hogyan válhatok én is ilyenné?

Javasolt picit nagyobb társaságban megnézni, mert ez a film olykor a valódi világ valóban nagy feszültségeit adja át. Mindenkinek kifejezetten tudom ajánlani, aki szereti a kereszténység nagyon is életszagú ábrázolását, a nem sablonos történetvezetést (ez tuti nem holleywood-ban készült ;), szereti ha a film megmaszírozza miközben nézi, és aki ki tud lépni a filmből ha épp stresszes a cselekmény.

2012. augusztus 6., hétfő

A boldogmondások margójára

Boldogok akik  tudják, miért élnek,
mert akkor azt is megtudják majd,
hogyan éljenek.

Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal,
mert nem kell szüntelen azt tenniük,
amit mindenki tesz.

Boldogok, akik csodálkoznak ott is,
ahol mások közömbösek,
mert örömes lesz az életük.
.






Boldogok, akik tudják,
hogy másoknak is lehet igaza,
mert békesség lesz körülöttük.

Boldogok, akik meg tudják különböztetni
a hegyet a vakondtúrástól,
mert sok zavartól kímélik meg magukat.

Boldogok, akik észreveszik egy diófában
a bölcsőt, az asztalt és a koporsót,
és mindháromban a diófát,
mert nem csak néznek, hanem látnak is.

Boldogok akik lenni is tudnak,
nem csak tenni, mert megcsendül a csendjük,
és titkok tudóivá válnak.
Leborulók és nem kiborulók többé.
 
Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni,
mert sok barátot kapnak ajándékba
és nem lesznek magányosak.






Boldogok, akik figyelnek mások hívására anélkül,
hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat,
mert ők az öröm magvetői.

Boldogok, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat
és békésen a nagy eseményeket,
mert messzire jutnak az életben.

Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt,
és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz.

Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait
akkor is, ha naivnak tartják őket,
mert ez a szeretet ára.

Boldogok, akik el tudnak hallgatni,
ha szavukba vágnak, ha megbántják őket
és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak.





 
(Az idézet Gyökössy Endre tollából származik.)




Eredeti háttér | Orion köd | Világító torony | V.torony 2 | V.torony 3 | V.torony 4