"Hadd hirdessem a te nevedet ... "

"Hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit! ... 
                 Beszéljétek el minden ő csodatételét. 
                     Dicsekedjetek az ő szent nevével ... " 


A Nagy Orvos lábnyomán című könyvben az alábbi idézetet olvasva - Isten kegyelméből egyre bővülő - kis csapatunk jutott eszembe.   


"A Menny Krisztus hűségéről tett hitvallásunk útján akarja kinyilatkoztatni a Megváltót a világnak. Hirdessük kegyelmét, ahogy azt a régen élt szent emberektől megismertük; de bizonyságtevésünk akkor lesz a legeredményesebb, ha saját tapasztalatainkat mondjuk el. Isten tanúi vagyunk, ha életünkben megmutatkozik az Ő munkája, a menny hatalma. Minden ember élete más, mint a többi emberé, és a tapasztalataink is mások. Isten olyan dicsőítést vár el tőlünk, amely magán viseli egyéniségünket. Ha Isten kegyelmének e dicsőítését Krisztuséhoz hasonló élet fémjelzi, akkor a lelkek megmentéséért való munkálkodásunkat olyan erő kíséri, amelynek nem lehet ellenállni.
  Mi magunk merítünk áldást abból, ha Isten ajándékairól soha egyetlen percre sem feledkezünk meg. Ezzel hitünk erősödik, és egyre többet igénylünk és kapunk. Jobban bátorítja az embert a legkisebb áldás is, amit Istentől ő kap, mint a mások hitéről és tapasztalatairól olvasható összes történet együttvéve. Az az ember, akit Isten kegyelme megérint, olyan lesz, mint a megöntözött kert; gyorsan új erőre kap, világossága felfénylik a sötétben: és Isten dicsősége láthatóvá lesz rajta." 

Isten útjai

Egyszer volt egy öreg remete, aki Isten útjai ellen sokat zúgolódott. Történt azonban, hogy álmot látott, amely lecsendesítette. Megjelent előtte Isten követe, és felszólította, hogy tartson vele. Elérkeztek egy házhoz, ahol kedvesen fogadták őket.
A házigazda így szólt: "Ma örömünnepet tartok. Megbékélt velem az ellenségem, és jó viszonyunkat azzal pecsételte meg, hogy küldött nekem egy aranykelyhet."
Másnap látta a remete, hogy Isten követe fogja és elveszi a kelyhet. Nagyon felháborodott, de a követ ezt mondta: "Hallgass, ilyenek Isten útjai!"
Hamarosan megint elérkeztek egy házhoz. A zsugori házigazda szitkozódott a kéretlen vendégek miatt, és semmiben sem járt kedvükre. "Mennünk kell" - mondta Isten követe, és odaadta az aranykelyhet a házigazdának. A remete tiltakozni akart.... "Hallgass, ilyenek Isten útjai
Este egy nagyon szegény ember fogadta be őket meglepően kedvesen, pedig neki magának és egész családjának alig volt mit ennie. Miután elköszöntek onnét, a követ felgyújtotta a szegény ember házát.
A remete magánkívül próbálta megakadályozni.... "Hallgass, ilyenek Isten útjai!"
A harmadik napon egy sötét tekintetű, magába fordult emberhez érkeztek. Csak a kisfiával bánt kedvesen, mert őt nagyon szerette. Amikor másnap útnak indultak, ezt mondta az ember: "Én nem tudlak elkísérni benneteket, de a kisfiam veletek mehet a hídig. Vigyázzatok a gyerekre!"
"Isten vigyáz rá" - válaszolta a követ, de aztán belökte a gyereket a hídról a folyóba.
"Te képmutató ördög" - kiáltotta a remete, "ezek nem Isten útjai..."
A követ abban a szent pillantásban fénylő angyallá változott.
"Halld meg amit mondok:
A kehely meg volt mérgezve. Azt a kedves embert a haláltól mentettem meg, a zsugori viszont a halált itta ki belőle.  A szegény ember kincset fog találni, miközben újból felépíti a házát, és az majd minden szükségéből kisegíti. Az az ember akinek a fiát az áradatba taszítottam, súlyos bűnöző. A gyerek, akit nevelt, gyilkos lett volna, ha nem avatkozom közbe. Elveszítése viszont majd megtérésre indítja az apát.
Most láttál valamit Isten rejtett bölcsességéből. Ezentúl tiszteld az Ő útjait!"

Szeretni és elégedettnek lenni

Mindenki vágyik arra, hogy valakinek teljesen odaadhassa magát – hogy mély, lelki kapcsolata legyen valakivel; teljesen, kizárólagosan szeressék.

De Isten azt mondta a keresztényeknek: „Addig nem, amíg teljesen elégedett nem leszel, telített és nyugodt az Én szeretetemben. Amíg elégedettségedet meg nem találod Bennem, amíg nem leszel alkalmas a tökéletes emberi kapcsolatra, amelyet Én terveztem számodra.
Egységben Velem – ez kizár bárkit vagy bármi mást és bármi más vágyat és kívánságot. Azt szeretném, ha abbahagynád a tervezgetést! Ne kívánj, engedd, hogy neked adjam a legizgalmasabb tervet ami létezik: egy olyat, amelyet el sem tudsz képzelni, mert azt akarom, hogy a legjobbat kapd!

Kérlek, engedd meg, hogy idehozzam hozzád – te csak figyelj Engem!
Várd a leghatalmasabb dolgokat – folytasd a megismerését létezésem elégedettségének, folytasd a tanulást, a megfigyelését azoknak a dolgoknak, amelyeket mondok neked… várnod kell!

Ne nyugtalankodj! Ne aggódj! Ne nézelődj, hogy másoknak milyük van, vagy Én mit adtam nekik! Ne nézz azokra a dolgokra, amikről úgy gondolod, hogy szeretnéd!
Te csak nézz el messzire: fel, Rám, különben elhalasztod azt, amit mutatni szeretnék neked. És akkor, amikor kész leszel, azzal a szeretettel leplek meg, amely csodálatosabb, mint amilyet álmodni lehet!
Tudod, amíg készülsz, és amíg az, akit Én szántam neked készül… – most ebben a pillanatban is munkálkodom, hogy mind a ketten egyszerre legyetek készen – addig még mindkettőtöknek meg kell tanulnotok elégedettnek lenni kizárólag Velem és azzal az élettel, amelyet Én szántam nektek! Különben nem fogjátok tudni megtapasztalni azt a szeretetet, amely példázza a kapcsolatot Velem… és ez a tökéletes szeretet!

És kedvesem, azt szeretném, hogy megkapd ezt a csodálatos szeretetet! Szeretném ha látnád, hús testben azt a képet, amely a Velem való kapcsolatodat jelképezi és hogy nagy mértékben, ténylegesen élvezd az örökké tartó egység gyönyörét, tökéletességét és szeretetét, amelyet Én ajánlok neked Magammal!

Tudd, hogy nagyon szeretlek! Én vagyok a Mindenható Isten, higgy és légy elégedett!”

(az idézet eredetét nem tudom, de szerintem nagyon jó útirányt mutat)