Sziasztok! Ma reggel megébredtem, és nem tudtam visszaaludni, és a test tagjain gondolkodtam hajnalban. A Bibliában keresgélve azon gondolkodtam, hogy mi lehet a tagok feladata és mi a munkamegosztásuk... Ez talán nekünk is segítség lehet; és talán gondolkodhatnánk azon is, hogy hogyan lehetne tovább adni ezt játékos formában a fiataloknak.
Szem: meglátja, észreveszi a szükségleteket
Mát. 6:22 „A test lámpása a szem. Ha azért a te szemed tiszta, a te egész tested világos lesz.”
Amit meglátunk, azzal foglalkozunk tovább, ezért fontos, hogy mit figyelünk.
Fül: meghallgatja, befogadja, odafigyel a szükségletekre
Sok helyen: „A kinek van füle a hallásra, hallja.”
Amit észrevettünk, arról több információt fogadunk be, hogy meg tudjuk érteni.
Orr: megérzi a Lélek vezetését
Jób 27:3 „az Istennek lehelete van az én orromban”
A szaglással rejtett dolgokat ismerhetünk meg, melyekre a Lélek vezet rá. Az ember korlátoltságai miatt ez elengedhetetlen a helyes út megtalálásához.
Száj: a szívnek gondolatát szólja
Luk. 6:45 „A jó ember az ő szívének jó kincséből hoz elő jót; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincséből hoz elő gonoszt: mert a szívnek teljességéből szól az ő szája.”
Az érzékszerveinkkel felfogott információk alapján a szívben megfogant üzenetet hozhatjuk elő vele. Jót vagy rosszat teremthetünk vele egy másik ember érzésvilágában.
Kéz: cselekszünk vele
„reávetvén kezeit, meggyógyítá őket”; „kezébe adta őket”
Beavatkozhatunk vele a történésekbe. Helyre hozhatjuk, megjavíthatjuk azt, ami elromlott.
Láb: járunk vele, haladunk valamerre
Zsolt. 32:8 „Bölccsé teszlek és megtanítlak téged az útra, a melyen járj”
Egy úton haladhatunk vele, az egymást követő lépéseket tesszük meg általa, hogy eljussunk valahova. A szolgálat egymást követő folyamatokból áll; nem állhatunk meg egy lépésnél, mert akkor nem teljesedik ki.
Fej: koordinálja, összehangolja a tagok működését – minden tag rá figyel (Krisztus)
Eféz. 4:15-16 „Hanem az igazságot követvén szeretetben, mindenestől fogva nevekedjünk Abban, a ki a fej, a Krisztusban;
A kiből az egész test, szép renddel egyberakatván és egybeszerkesztetvén az Ő segedelmének minden kapcsaival, minden egyes tagnak mértéke szerint való munkássággal teljesíti a testnek nevekedését a maga fölépítésére szeretetben.”
2012. március 20., kedd
2012. március 8., csütörtök
Spanyol armada - keresztény szemmel
Ha valaki látta az Elizabeth, vagy az Elizabeth az aranykor c. filmeket, van némi képe az adott korban feszülő politikai és vallási ellentétekről. A feszültség több ok miatt is igen érdekes, és tanulságos.
A protenstáns Anglia, élén Elizabethel erősen csípte a vatikán, illetve a bigottan katolikus II. Fülöp szemét. Elizabethet fiatalabb korában folyamatos praktikákkal, vagy merénylettel próbálták eltenni láb alól, sikertelenül (ezt az időszakot dolgozza fel az Elizabeth c. film is) Majd pár évtizeddel később (1586 után) megindították az akkori világ legerősebb hajóhadát az angolok ellen, 160 hajóval, majdnem 20 000 katonával (erről is szól az Elizabeth az aranykor c. film).
Ez egyrészt politikai háború volt, azonban volt egy erős vallási színezete is. Az angolok nem csupán protenstáns nemzet volt, de támogatták a külhoni protenstánsokat, befogadták a szent bertalan éji mészárlások túlélőit is. Létüktől és erejüktől alapjaiban véve függött a protenstantizmus jövője is.
A vallási színezetet bizonyítja, hogy az armadával 150 szerzetes egy főinkvizítor vezetése alatt indult a szigetek megtisztítására.
Ma nincs vallásháború, semmi téren sem szükséges fizikai erővel megvédeni a vallásszabadságot. Mégis van mit tanulnunk az akkori angol ellenállástól, továbbá keresztény szemmel van pár igen érdekes pontja a történetnek.
Első fontos momentum a két ország motivációjának és elszántságának különbsége:
A spanyolok gazdagok voltak, de egy büszke vezető alatt áltak, II. Fülöp világmeghódító ambícióihoz konokul a saját (nem mindig megvalósítható) terveit használta fel. Hogy akaratát könnyebben vigye át, a flotta vezetését is egy önálló döntésre képtelen, tengerészethez nem értő nemesre bízta.
Érdekesség továbbá, hogy a flotta indulása előtt vallási hercehurcákra, önsanyargatásra késztette népét, amíg a nagy arányban protenstáns angolok az "olvasd a Bibliát, de eközben fegyverkezz" elvet vallották ugyanezekben a hónapokban.
Érdekes a kreativitásbeli különbség:
A spanyolok nagy lomha hajókat, "úszó várakat" építettek, kevés ágyúval, sok katonával. Ők a tengeri háborút szárazföldiként vívták. Eközben az angolok sokkal kreatívabbak voltak, ők kezdtek el kisebb, mozgékony, komoly nehéztüzérséggel ellátott hajókat alkalmazni, amelyek sokkal hatékonyabbak voltak. A spanyoloknak majd a csaták folyamán közel kellett kerülni az ellenséghez, hogy a katonák átjussanak, és elfoglalják azt, azonban az angol hajók könnyűszerrel elmenekültek, kissé távolabbról egyszerűen szitává lőtték a kevés ágyúval rendelkező spanyol monstrumokat.
Figyelemre méltó az összefogás az angol oldalon, és a széthúzás a spanyol oldalon a háború előtt és alatt:
A flotta kihajózása során sok dezertálás (katonák szökése) történt, továbbá főúri szinten is voltak érdekfeszültségek, amik nagyban hátráltatták a spanyol hajóhad sikerét. A döntő csata körülményeit is nagyban befolyásolta egy ilyen érdekellentét.
Eközben angol oldalon teljesen más történt. A spanyol flottát amikor elkezdték összegyűjteni, és felkészíteni a háborúra, az angolok megneszelték, és kevés pénzzel és emberrel működő, de hatékony hírszerző hálózatot hoztak létre. Angol katolikusok is támogatták hazájukat hírszerzés során, holott vallásuk éppen ellenségeikével volt azonos.
Ezután egy gazdag angol kereskedő, Thomas Sutton nagyon kedvező áron kezdett teríteni Európában árukat úgy, hogy a genovai bank konkurensei erősödjenek. A spanyoloknak a háború finanszírozásához szükségük volt pénzre, azonban a genovai bank nem tudott elegendő mértékben segíteni II. Fülöpön, mivel saját konkurenseivel vívott gazdasági háborút, hála Suttonnak.
Sir Frances Drake, híres angol felfedező és "állami kalóz" saját pénzén újított fel hajókat, és portyázott spanyol vizeken komoly károkat okozva, ezzel hátráltatva a spanyol armada építését és összeszervezését, később pedig komoly szerepe volt a nagy ütközetekben is.
Korábban léha életet élő angol főurak sorra kezdték el támogatni az angol védelmet, vettek hajókat, szerelték fel, és csaptak fel kapitánynak.
A spanyol flotta kapitánya mint korábban írtam, nem értett a tengerészethez, mégis a királya parancsait követte hűen, a szakmához értő kapitányokat lenézte, véleményükre nem adott. Az angol flotta adminirálisa sem értett a tengerészethez, azonban Ő a spanyol vezérrel ellentétben figyelembe vette a tapasztalt hajóskapitányok véleményét, így hatékonyabban tudtak felkészülni az ütközetre, illetve a gyakorlatban megvalósítható terveket hoztak létre, és valósítottak meg a háború folyamán.
Mindeddig az előkészületek során az emberek viselkedéséről volt szó. A támadók "szervezettsége" és gazdagsága jelentősen felülmúlta a védekezőkét, ám utóbbiak motiváltsága jóval nagyobb volt. Előbbiek katonái szökni próbáltak, utóbbiak léha életüket feladták és háborúba vonultak.
Az angol győzelem végső oka:
Mindez nem lett volna elég a hatalmas túlerővel szemben. A nagy armadát az angolok nem lettek volna képesek felmorzsolni, ha az időjárás nem lett volna egész nyáron kifejezetten viharos. Ugyan több csatában harcoltak hősiesen, és rengeteg áldozatot szedtek és tették részben harcképtelenné a spanyol flottát, a spanyolok vereségének igazi oka mégis a folyamatos vihar volt. A viharban kevésbé tudtak védekezni az angol gyújtóhajókkal szemben, és fokozatosan mentek tönkre gályáik. Továbbá a szél a spanyol flottát egészen skóciáig fújta, ahonnan a brit szigetek megkerülésével tudtak csak hazahajózni, mert a La Manche csatornában képtelenek voltak széllel szemben, délnek hajózni. Ez a körút azonban teljesen felmorzsolta az ekkor már harcképtelen flottát. Májusban indultak, októberben érkeztek haza a maradvány csoportok. 30 000 emberből csupán 10 000 tért haza, vég elgyengülésben szenvedve, súlyos betegen.
Keresztény szemmel levonható tanulságok:
Ugyan nem keresztes háború volt, erős vallási színezete miatt mégis nagyban köze van az egyháztörténelemhez, és nagyban támogatta a protenstantizmus erősödését Európában.
Érdekesség, hogy a talán a Bibliához valamivel közelebb álló, védekező harcot vívó angolok emberileg alkalmasabbak voltak, motiváltabbak, és összefogóbbak voltak a látszólag szervezettebb, bár mégis valamelyest széthúzó spanyolokkal szemben. Ez más korban is megfigyelhető, a Bibliához közelebb állók alkalmasabbak az összefogásra, a szervezésre, az önálló, hatékony cselekvésre, és a kreativitásra.
(ugyan harcászati példa, de élen jártak a hadviselésben a Husziták az általuk feltalált szekérvárral, vagy a szintén protenstáns Oliver Cromwell, a muskétás "modern" hadseregével; természetesen nem csak a hadviselésben voltak előnyben a protenstánsok, gondoljunk a protenstáns amerika gyors és látványos felemelkedésére gazdasági téren)
Azonban le kell szögezni, az i-re nem az emberek ügyessége tette fel a pontot, valódi erejük és segítségük az időjáráson keresztül maga Isten volt!
forrás:
http://kptorioldala.blogspot.com/2010/03/spanyol-armada-pusztulasa-ii-resz.html#uds-search-results
http://hu.wikipedia.org/wiki/Spanyol_armada
Ugyan nem a fő gondolathoz tartozik, és van benne pár elég véres snitt, de egy képet ad a körülményekről, és a háborúról:
http://www.youtube.com/watch?v=G0c6LWi9A90&feature=related
A protenstáns Anglia, élén Elizabethel erősen csípte a vatikán, illetve a bigottan katolikus II. Fülöp szemét. Elizabethet fiatalabb korában folyamatos praktikákkal, vagy merénylettel próbálták eltenni láb alól, sikertelenül (ezt az időszakot dolgozza fel az Elizabeth c. film is) Majd pár évtizeddel később (1586 után) megindították az akkori világ legerősebb hajóhadát az angolok ellen, 160 hajóval, majdnem 20 000 katonával (erről is szól az Elizabeth az aranykor c. film).
Ez egyrészt politikai háború volt, azonban volt egy erős vallási színezete is. Az angolok nem csupán protenstáns nemzet volt, de támogatták a külhoni protenstánsokat, befogadták a szent bertalan éji mészárlások túlélőit is. Létüktől és erejüktől alapjaiban véve függött a protenstantizmus jövője is.
A vallási színezetet bizonyítja, hogy az armadával 150 szerzetes egy főinkvizítor vezetése alatt indult a szigetek megtisztítására.
Ma nincs vallásháború, semmi téren sem szükséges fizikai erővel megvédeni a vallásszabadságot. Mégis van mit tanulnunk az akkori angol ellenállástól, továbbá keresztény szemmel van pár igen érdekes pontja a történetnek.
Első fontos momentum a két ország motivációjának és elszántságának különbsége:
A spanyolok gazdagok voltak, de egy büszke vezető alatt áltak, II. Fülöp világmeghódító ambícióihoz konokul a saját (nem mindig megvalósítható) terveit használta fel. Hogy akaratát könnyebben vigye át, a flotta vezetését is egy önálló döntésre képtelen, tengerészethez nem értő nemesre bízta.
Érdekesség továbbá, hogy a flotta indulása előtt vallási hercehurcákra, önsanyargatásra késztette népét, amíg a nagy arányban protenstáns angolok az "olvasd a Bibliát, de eközben fegyverkezz" elvet vallották ugyanezekben a hónapokban.
Érdekes a kreativitásbeli különbség:
A spanyolok nagy lomha hajókat, "úszó várakat" építettek, kevés ágyúval, sok katonával. Ők a tengeri háborút szárazföldiként vívták. Eközben az angolok sokkal kreatívabbak voltak, ők kezdtek el kisebb, mozgékony, komoly nehéztüzérséggel ellátott hajókat alkalmazni, amelyek sokkal hatékonyabbak voltak. A spanyoloknak majd a csaták folyamán közel kellett kerülni az ellenséghez, hogy a katonák átjussanak, és elfoglalják azt, azonban az angol hajók könnyűszerrel elmenekültek, kissé távolabbról egyszerűen szitává lőtték a kevés ágyúval rendelkező spanyol monstrumokat.
Figyelemre méltó az összefogás az angol oldalon, és a széthúzás a spanyol oldalon a háború előtt és alatt:
A flotta kihajózása során sok dezertálás (katonák szökése) történt, továbbá főúri szinten is voltak érdekfeszültségek, amik nagyban hátráltatták a spanyol hajóhad sikerét. A döntő csata körülményeit is nagyban befolyásolta egy ilyen érdekellentét.
Eközben angol oldalon teljesen más történt. A spanyol flottát amikor elkezdték összegyűjteni, és felkészíteni a háborúra, az angolok megneszelték, és kevés pénzzel és emberrel működő, de hatékony hírszerző hálózatot hoztak létre. Angol katolikusok is támogatták hazájukat hírszerzés során, holott vallásuk éppen ellenségeikével volt azonos.
Ezután egy gazdag angol kereskedő, Thomas Sutton nagyon kedvező áron kezdett teríteni Európában árukat úgy, hogy a genovai bank konkurensei erősödjenek. A spanyoloknak a háború finanszírozásához szükségük volt pénzre, azonban a genovai bank nem tudott elegendő mértékben segíteni II. Fülöpön, mivel saját konkurenseivel vívott gazdasági háborút, hála Suttonnak.
Sir Frances Drake, híres angol felfedező és "állami kalóz" saját pénzén újított fel hajókat, és portyázott spanyol vizeken komoly károkat okozva, ezzel hátráltatva a spanyol armada építését és összeszervezését, később pedig komoly szerepe volt a nagy ütközetekben is.
Korábban léha életet élő angol főurak sorra kezdték el támogatni az angol védelmet, vettek hajókat, szerelték fel, és csaptak fel kapitánynak.
A spanyol flotta kapitánya mint korábban írtam, nem értett a tengerészethez, mégis a királya parancsait követte hűen, a szakmához értő kapitányokat lenézte, véleményükre nem adott. Az angol flotta adminirálisa sem értett a tengerészethez, azonban Ő a spanyol vezérrel ellentétben figyelembe vette a tapasztalt hajóskapitányok véleményét, így hatékonyabban tudtak felkészülni az ütközetre, illetve a gyakorlatban megvalósítható terveket hoztak létre, és valósítottak meg a háború folyamán.
Mindeddig az előkészületek során az emberek viselkedéséről volt szó. A támadók "szervezettsége" és gazdagsága jelentősen felülmúlta a védekezőkét, ám utóbbiak motiváltsága jóval nagyobb volt. Előbbiek katonái szökni próbáltak, utóbbiak léha életüket feladták és háborúba vonultak.
Az angol győzelem végső oka:
Mindez nem lett volna elég a hatalmas túlerővel szemben. A nagy armadát az angolok nem lettek volna képesek felmorzsolni, ha az időjárás nem lett volna egész nyáron kifejezetten viharos. Ugyan több csatában harcoltak hősiesen, és rengeteg áldozatot szedtek és tették részben harcképtelenné a spanyol flottát, a spanyolok vereségének igazi oka mégis a folyamatos vihar volt. A viharban kevésbé tudtak védekezni az angol gyújtóhajókkal szemben, és fokozatosan mentek tönkre gályáik. Továbbá a szél a spanyol flottát egészen skóciáig fújta, ahonnan a brit szigetek megkerülésével tudtak csak hazahajózni, mert a La Manche csatornában képtelenek voltak széllel szemben, délnek hajózni. Ez a körút azonban teljesen felmorzsolta az ekkor már harcképtelen flottát. Májusban indultak, októberben érkeztek haza a maradvány csoportok. 30 000 emberből csupán 10 000 tért haza, vég elgyengülésben szenvedve, súlyos betegen.
Keresztény szemmel levonható tanulságok:
Ugyan nem keresztes háború volt, erős vallási színezete miatt mégis nagyban köze van az egyháztörténelemhez, és nagyban támogatta a protenstantizmus erősödését Európában.
Érdekesség, hogy a talán a Bibliához valamivel közelebb álló, védekező harcot vívó angolok emberileg alkalmasabbak voltak, motiváltabbak, és összefogóbbak voltak a látszólag szervezettebb, bár mégis valamelyest széthúzó spanyolokkal szemben. Ez más korban is megfigyelhető, a Bibliához közelebb állók alkalmasabbak az összefogásra, a szervezésre, az önálló, hatékony cselekvésre, és a kreativitásra.
(ugyan harcászati példa, de élen jártak a hadviselésben a Husziták az általuk feltalált szekérvárral, vagy a szintén protenstáns Oliver Cromwell, a muskétás "modern" hadseregével; természetesen nem csak a hadviselésben voltak előnyben a protenstánsok, gondoljunk a protenstáns amerika gyors és látványos felemelkedésére gazdasági téren)
Azonban le kell szögezni, az i-re nem az emberek ügyessége tette fel a pontot, valódi erejük és segítségük az időjáráson keresztül maga Isten volt!
forrás:
http://kptorioldala.blogspot.com/2010/03/spanyol-armada-pusztulasa-ii-resz.html#uds-search-results
http://hu.wikipedia.org/wiki/Spanyol_armada
Ugyan nem a fő gondolathoz tartozik, és van benne pár elég véres snitt, de egy képet ad a körülményekről, és a háborúról:
http://www.youtube.com/watch?v=G0c6LWi9A90&feature=related
2012. február 26., vasárnap
Kincsek továbbadása
„Amint a Szentlélek feltárja előtted az igazságot, a legértékesebb tapasztalatokat fogod kincsként gyűjteni. … Amikor emberekkel érintkezel, friss gondolatokat közölsz velük Krisztus jelleméről vagy munkájáról.” (E. G. White: Gondolatok a hegyi beszédről, 31. oldal környékén)
2012. február 14., kedd
2012. január 31., kedd
A négy gyertya
Ezt most találtam :)
A négy gyertya
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy gyertya. Olyan nagy volt a csend körülöttük, hogy tisztán lehetett érteni, amit egymással beszélgettek. Azt mondta az első:
- ÉN VAGYOK A BÉKE! De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem, el fogok aludni. - Néhány pillanat múlva már csak egy vékonyan füstölgő kanóc emlékeztetett a hajdan fényesen tündöklő lángra.
A második azt mondta:
- ÉN VAGYOK A HIT! - Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak. Nincs értelme tovább égnem. - A következő pillanatban egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot. Szomorúan így szólt a harmadik gyertya:
- ÉN A SZERETET VAGYOK! Nincs már erőm tovább égni. Az emberek nem törődnek velem, semmibe veszik, hogy milyen nagy szükségük van rám. - Ezzel ki is aludt.
Hirtelen belépett egy gyermek. Mikor meglátta a három kialudt gyertyát, felkiáltott:
- De hát mi történt? Hiszen nektek égnetek kéne mindörökké! - Elkeseredésében hirtelen sírva fakadt.
Ekkor megszólalt a negyedik gyertya:
- Ne félj! Amíg nekem van lángom, újra meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát. ÉN VAGYOK A REMÉNY! A gyermek szeme felragyogott. Megragadta a még égő gyertyát, s lángjával új életre keltette a többit.
A négy gyertya
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy gyertya. Olyan nagy volt a csend körülöttük, hogy tisztán lehetett érteni, amit egymással beszélgettek. Azt mondta az első:
- ÉN VAGYOK A BÉKE! De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem, el fogok aludni. - Néhány pillanat múlva már csak egy vékonyan füstölgő kanóc emlékeztetett a hajdan fényesen tündöklő lángra.
A második azt mondta:
- ÉN VAGYOK A HIT! - Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak. Nincs értelme tovább égnem. - A következő pillanatban egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot. Szomorúan így szólt a harmadik gyertya:
- ÉN A SZERETET VAGYOK! Nincs már erőm tovább égni. Az emberek nem törődnek velem, semmibe veszik, hogy milyen nagy szükségük van rám. - Ezzel ki is aludt.
Hirtelen belépett egy gyermek. Mikor meglátta a három kialudt gyertyát, felkiáltott:
- De hát mi történt? Hiszen nektek égnetek kéne mindörökké! - Elkeseredésében hirtelen sírva fakadt.
Ekkor megszólalt a negyedik gyertya:
- Ne félj! Amíg nekem van lángom, újra meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát. ÉN VAGYOK A REMÉNY! A gyermek szeme felragyogott. Megragadta a még égő gyertyát, s lángjával új életre keltette a többit.
2012. január 25., szerda
családi ház egymillió forintból
http://www.pozitivnap.hu/kulfold/ime-az-uj-megoldas-csaladi-haz-egymillio-forintbol-es-teljesen-onfenntarto-kepekkel
http://www.simondale.net/house/
Hát... ez nagyon megtetszett. Valóban lehetne ilyet csinálni? Kíváncsi lennék, Magyarországon mennyire lenne megvalósítható... Kiköltöznék egy ilyenbe :)
http://www.simondale.net/house/
Hát... ez nagyon megtetszett. Valóban lehetne ilyet csinálni? Kíváncsi lennék, Magyarországon mennyire lenne megvalósítható... Kiköltöznék egy ilyenbe :)
A Jövő Farmja
Beágyazva. Nagyon érdekes, nekem teljesen meghozta a kedvem a kertgazdálkodáshoz! Ez gyakorlati, nem lelki, de EW is írja, hogy milyen fontos szerepe van az önellátásnak illetve gyakorlati ismereteknek!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)